Terhesség hormonális rák
Főoldal Orvos Dr. Lintner Balázs Fogamzásgátlók és daganatkockázat A fogamzásgátlók használata az egész világon széles körben elterjedt és a mai napig is elsősorban a hormontartalmú készítményeket részesítik előnyben. Különbségek mutatkoznak a fogamzásgátlók összetételében — tartalmazhatnak kombináltan ösztrogént és gesztagént, esetleg csak az utóbbit —, illetve abban is, hogy milyen módon jutnak be a szervezetbe.
A terhesség nem csökkenti a rák túlélési esélyeit
A szájon át szedhető fogamzásgátlók messze a legszélesebb körben elterjedtek, első változatukat ban vezették be. Ezek még nagyobb dózisban tartalmaztak ösztrogént és jelentős mértékben emelték a tromboembóliás és artériás szövődmények előfordulását, melyet később az említett hormon csökkentésével és az újabb generációs gesztagén-készítmények megjelenésével sikerült mérsékelni.
Ugyanakkor későbbi tanulmányokból kiderült, hogy az ún. A hormonális fogamzásgátlók alapvetően három támadásponton hatnak, amelyekért a gesztagének felelősek: sűrűbbé válik a cervicalis mucus, mechanikus barriert képezve, szupprimálják az ovulációt, a középidős FSH és LH hormonok csúcsának gátolásával, elvékonyítják az endometriumot, amely így nem válik alkalmassá az implantációra.
Tudj meg mindent az inzulinrezisztenciáról!
Természetesen az ösztrogén is hozzájárul az ovuláció gátolásához és akadályozza az endometrium leválását, ami csökkenti az irreguláris vérzések előfordulását, amely a csak gesztagént tartalmazó fogamzásgátlók esetében jellemző mellékhatásprofil lehet. Az orális fogamzásgátlók használata során felmerülő, mindenki által jól ismert veszély a tromboembóliás események előfordulásának megnövekedése, illetve a kardiovaszkuláris kórképek kialakulásának gyakoribb előfordulása.
Terhesség hormonális rák.
A hormonális fogamzásgátlókkal kapcsolatban kevésbé lehet tudni arról, hogy használatuk során változik-e a daganatok kialakulásának esélye — jelen cikk célja ezek kockázatfokozó- vagy csökkentő szerepének bemutatása.
A fogamzásgátlók és a daganatok kapcsolatát vizsgáló tanulmányokat számos tényező nehezíti: a daganatok előfordulásának csúcsa általában idősebb életkorban van, távol a fogamzásgátló szedésének elkezdésétől vagy abbahagyásától, emellett egy nő élete során számos különböző típusú fogamzásgátló készítményt használ, másrészről sokféle olyan zavaró faktor is hat, mint terhesség hormonális rák a terhességek száma, a szoptatás, az első terhesség idején az anya életkora, a szexuális partnerek száma, valamint a fogamzásgátlók eltérő összetétele is.
Emlődaganat Az emlődaganat világszerte a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében. Kísérleti adatok bizonyítják, hogy az ösztrogéneknek szerepük van a tumorok kifejlődésében és növekedésben.
A kihordott terhesség olyan irányú változásokat indít az emlőszövetekben, amelyek védőhatást jelentenek a karcinogén anyagokkal szemben.
Gyermekvállalás emlőrák után?
Számos tanulmány vizsgálta az emlődaganat kialakulásának kockázatát, de egyiknek sem sikerült igazán szoros kapcsolatot találnia a fogamzásgátlók tekintetében. Egy oxfordi metaanalízis kisfokú rizikóemelkedést tudott bizonyítani, amely 10 év szüneteltetést követően megszűnt. Számos — terhesség hormonális rák nő részvételével végzett — tanulmány terhesség hormonális rák meg és bizonyította a kockázatnövekedés csekély voltát vagy annak hiányát.
A gyógyszert felíró orvosnak fontos tudni azokról a specifikus, nőket érintő elváltozásokról is, amelyek egyébként is növelik az emlődaganat kialakulási valószínűségét, és amelyek esetében fogamzásgátló szedése tovább módosíthatja a kockázatot. Benignus emlőbetegségek pl.
Fogamzásgátlók és daganatkockázat
Abban az esetben viszont, ha a benignus emlőbetegségek atípiát is mutatnak, a tablettaszedés ezt a protektív hatást nem fejti ki, sőt, egyes esetekben még növeli is a rizikót. Összefoglalva elmondható, hogy a vizsgálatok többsége nem mutatott meggyőző rizikóemelkedést az emlőtumorokra vonatkozóan a fogamzásgátlót használók körében. Azon esetekben, ahol ez mégis felmerült, a hatás az abbahagyást követően eltűnt.
A legfontosabb rizikófaktort a terhesség kihordása előtti életszakaszban történő hosszú használat jelenti, mert ekkor a hormonok kevésbé differenciált emlőszöveten fejthetik ki hatásukat. Petefészek-daganat Számos lehetséges mechanizmust feltételeznek a petefészek-daganatok kialakulásának hátterében, ezek mindegyikére hatással vannak a hormonális fogamzásgátlók.
A legrégebbi hipotézis szerint az ovuláció során a petefészek felszínén ismételten hámsérülések alakulnak ki.
Az ovuláció gátlása magyarázhatja a fogamzásgátlók bélparazitózis tünetei szerepét, akárcsak a terhesség és a szoptatás is.
A fogamzásgátlók petefészek-daganatok kockázatát csökkentő hatását már a hetvenes évektől vizsgálták. A legnagyobb metaanalaízist ban publikálták, több mint 23 esetet és 87 kontrollt analizálva.
Terhesség mellrák után, emlőrák terhesség alatt? Mindkettő lehetséges!
Ennek során minden tanulmány szignifikáns rizikócsökkentő hatást mutatott ki. A petefészek-daganatok előfordulása az életkorral növekszik és valahol 70 év körül éri el a csúcsát.
Úgy tűnik, a fogamzásgátló szedésének hossza összefüggést mutat a védőhatás hosszával, amely hatás azonban az abbahagyást követően lassan eltűnik, így kérdéses, hogy posztmenopauzában egyáltalán megmarad-e. Összefoglalva: a fogamzásgátlók használata a petefészek-daganatok kialakulásának valószínűségét csökkenti, amely hatás a használat idejével arányos. A csökkenés ugyan sokáig fennáll, de a posztmenopauza idejére feltehetőleg eltűnik.
Az ösztrogén stimulálja a sejtek osztódását, miközben a gesztagének blokkolják ezt a hatást. A fogamzásgátlók használata terhesség hormonális rák szekréciós, atrófiás és egyéb szövettani változások mennek végbe, amelyek végső soron védenek az endometrium-daganat kialakulásával szemben. A legtöbb vizsgálatban ez a hatás majdnem 20 évig tartott a tabletta szedésének abbahagyását követően is.
Hosszabb ideig tartó használat hosszabb idejű védelmet nyújtott.
Daganat veszélyezteti a terhes nőket
A jótékony hatás független volt a tabletta típusától. Méhnyakdaganat Cervixdaganatok esetében jól ismert tény, hogy onkogén HPV-fertőzés és annak perzisztálása előzi meg a betegség kialakulását. Számos faktor ismert, amelyek befolyásolják a magas rizikójú HPV-fertőzést hordozó nők esetében a daganat kialakulásának valószínűségét, ilyen a fogamzásgátlás módja, a dohányzás, a szülések száma, a korábban szexuálisan átvihető betegségek Chlamydia, herpes simplex vírus 2-es típusa.
A valaha fogamzásgátlót szedett nők körében emelkedni látszik a cervikális rák előfordulásának aránya, különösen akkor, ha 5 évnél hosszabb ideig szedték. Fogamzásgátlót szedők körében még jobban hangsúlyozni kell terhesség hormonális rák vastagbélrák kimutatásakor fontosságát és a HPV-vakcinációt serdülőkorban, amely a daganat-kialakulás esélyének jelentős csökkentésével a fogamzásgátló használatának ilyen irányú félelmét eloszlathatná.
Összefoglalva elmondható, hogy bár számos tanulmány vizsgálta a fogamzásgátlók daganatkockázatot befolyásoló hatását, de egyik esetben sem jutottak arra a konklúzióra, hogy általános daganatkeltő hatásuk lenne.
Terhesség hormonális rák. EXTRA AJÁNLÓ
A rendelkezésre álló eredmények sokszor egymásnak is ellentmondanak. Gyakran nem vettek figyelembe olyan tényezőket, mint az életvitel okozta kockázatnövekedés a daganatkialakulás tekintetében, terhesség hormonális rák a túlsúly, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, akiknél a fogamzásgátló okozta hatás és a daganatkockázat közötti összefüggés kevésbé pontosan megítélhető.
Kevéssé vizsgált tényező a fogamzásgátló hormon alkalmazásának módja, illetve a használati ideje, valamint az egyes készítmények összetételét érintő különbségek.
